Buckafalva

Tegnap még más témakörben szerettem volna írni, de ma reggel meggondoltam magam, ahogy kitántorogtam az ágyból, és rádöbbentem, hogy még csak szerda van. Mindig is azt hittem, hogy attól a pillanattól kezdve, ahogy itthon maradok a bébivel, nem fog számítani, milyen nap is van. De számít! Ugyanúgy várom a péntek délutánt, mint amikor még dolgoztam, mert akkor már Apa is itthon lesz, és lepasszolhatom neki kicsit a csemetét. 

Valljuk be őszintén, hogy mindamellett, hogy egy gyerek hatalmas boldogság, iszonyatosan fárasztó dolog egész nap Vele lenni. Jó gondozni, nevelgetni, tanítani dolgokra, de mellette ott van a felelősség. Vigyázni Rá a nap minden percében. Nekünk még szerencsénk is volt az elején, mert csak 4 óránként volt éhes és másfél hónapos korára már átaludta az éjszakát, mégsem érzem magam egy kipihent szülőnek még annak ellenére sem, hogy igyekszem mindig úgy alakítani a napi programomat, hogy le tudjak feküdni aludni délután egy kicsit, amikor Ő is szunyókál. 

Érzem, hogy a vitaminok, ásványi anyagok kezdenek kimerülni. Erősen gondolkodom a multivitaminokon, mert ez a helyzet csak keményebb lesz attól kezdve, hogy elindul a drágám. Márpedig hamarosan elindul.  :-)

Én is hibás vagyok a kialakult helyzet miatt, mert magamhoz képest keveset iszom, az étkezésekre sem fordítok túl sok energiát, folyamatosan fogyok, ami nem lenne baj, de tényleg érzem, hogy gyengülök, és erre nagyon oda kellene figyelnem.

Ha úgy hozza a sors, hogy a bébi nem alszik itthon, Apával alig várjuk már, hogy reggel addig aludjunk, ameddig csak tudunk, de ugye a szervezet nem úgy van kitalálva, hogy van egy alkalom, és akkor gyorsan bepótolja 7 hónap alváskimaradásait. Általában olyankor is maximum 8-ig tudunk csak pihizni, bár sokkal jobban érezzük magunkat tőle.

Esténként lefeküdhetnénk korán, hiszem a gyerek 8-kor általában már alszik, amit tudatosan alakítottunk így, hogy a házastársi kapcsolat ápolására is maradjon pár óra naponta, mert arra szükség van, hogy egyszer csak ne azon kapjuk magunkat, hogy nem érzünk egymás iránt már semmit. Nagyon fontos, hogy amikor egy gyerek érkezik a kapcsolatba, megőrizzük a párkapcsolatot is. Ettől is harmonikusabbá válik a gyerek lelkivilága. 

Ezek a dolgok nehezek, és sokat kell "dolgozni" érte, de megéri. Naponta több órát töltünk azzal, hogy a gyerek mozgása, szelleme és lelke egyaránt harmonikusan működjön, és büszkén állítom, hogy boldog babánk van. 

Ezért megéri fáradtnak lenni (mondom ezt reggel 8-kor már két kávé után).

Annyit azért tudnék tanácsolni, hogy ha nagyon kimerültnek érezzük magunkat, ne restelljük hívni valamelyik rokont vagy barátot egy kis babázásra, és közben mi feküdjünk le aludni, vagy menjünk el vásárolni, sétálni egy kicsit, vagy csak foglalkozzunk önmagunkkal, mert nagyon fel tudja dobni a napot egy kis kikapcsolódás. Ettől még nem leszünk rossz szülők, csak kipihentebb szülők.