Remélem, hogy sok érdekes dolgot tudtatok olvasni a héten feltett cikkekből, és aki még nem szült, az megtalálta a válaszokat a kérdéseire.
Le szeretném szögezni a saját véleményem leírása előtt, hogy mindenki a saját belátása szerint dönti el, hogy kíván-e élni az EDA adta lehetőségekkel a szülésnél, és nagyon bízom abban, hogy mindenkinek olyan nőgyógyásza van, aki erről megfelelő információkat ad vagy adott át a terhesgondozáson, ismertetve annak pozitív és negatív oldalát is.
Az én nőgyógyászom anno elmondta időben, hogy EDA-ra van lehetőség a kórházban, de nem szívesen élnek vele. Leszögezte, hogy természetesen ha már 14 órája vajúdok, akkor már ő fogja javasolni az alkalmazását, de amíg nem muszáj, addig ne éljünk vele, mert a negatív hatásai nagy mértékben kihathatnak a szülés menetére, fájásgyengeséget okozhat, ami miatt nem fogom érezni, hogy mikor kell nyomni.
Amúgy is úgy álltam a dologhoz, hogy nem akarom ezzel elrontani a szülés "szépségét", mert nem véletlen, hogy úgy fáj a szülés, ahogy, a test így jelez, és én akármilyen rossz is, szeretném ahogy van, átélni az egészet. Most, hogy már átéltem a szülést, még inkább vallom ezt, és a következő szülésemnél sem fogok máshogy érezni. Nem rettentett vissza a fájdalom, hiszen ezzel jár a születés.
Nagyon szomorú vagyok, amikor sok helyről azt hallom, hogy az orvos kifejezetten javasolja az epidurális érzéstelenítést, hogy a szülő kellemesebben élje át a szülést. Szerintem ez baromság. Az is baromság, hogy divat lett EDA-t kérni, és nem hivatalosan ugyan, de ha a kismama úgy dönt, hogy császárral akar szülni, akkor különösebb indok nélkül ezt is megcsinálják. Hát milyen világot élünk? Persze értem, hogy az ember kevésbé bírja mostanság a fájdalmat, elpuhultunk, ez az igazság. Amikor egy fejfájást nem tudunk elviselni, és az első pillanatban, ahogy észleljük, kapkodjuk a fájdalomcsillapítókat befelé.
Még két dolgot szeretnék leírni ezzel kapcsolatban.
Az egyik az, hogy az EDA használata igenis fontos bizonyos esetekben.
- Ha a kismama nagyon belefárad a vajúdásba, mert már ott szenved tízen akárhány órája
- Ha a kismama soha nem bírt semmilyen fájdalmat, és iszonyatosan fél, akkor is jól jöhet
- ha komplikáció lép fel szülés közben, de mondjuk akkor jön a császár
A másik, amit mindenképpen meg szeretnék osztani Veletek, az az, hogy hiába nem éltem EDA-val a szülésemnél, igenis tudom, hogy miről van szó. Ötször kaptam már epidurális érzéstelenítést a térdműtéteim során. Az első annyira rossz és fájdalmas volt, hogy a többinél igyekeztem addigra úgy kinyúvadni a nyugtatótól, hogy ne emlékezzek semmire.
A mai napig élesebben él bennem az EDA okozta fájdalom, mint a szülés. Libabőrös leszek, ha felidézem, amikor a fecskendőt belenyomták a csigolyáim közé. Azután pedig nem éreztem semmit. Mintha nem is lenne lábam. Amikor múlt az érzéstelenítő hatása, éreztem, hogy pisilnem kell, de nem tudtam, jött a katéter. Az utolsó műtétemnél már könyörögtem az altató orvosnak, hogy inkább dugja le a csövet a torkomon, nem érdekel, de a hátamat még egyszer ne szórják meg. Nem egyezett bele.
Gondolom szülésnél kevesebb érzéstelenítő cuccot nyomnak be, mert azt nehezen tudom elképzelni, hogy szülés után órákig nem érzi az ember a lábát.
Az egyik mellékhatása, amit valamiért sehol nem írnak le, az az, hogy EDA után elméletileg 24 órán keresztül nem mozgathatod a fejed. Ezt elég nehéz kivitelezni szülés után, pedig a következménye elég fájdalmas. Több, mint egy napig tartó migrénes fejfájás. Ezt is megtapasztaltam, mert én mozogni akartam a műtét után, de nem tudom elképzelni, hogy mit csináltam volna ilyen fejfájással egy gyerek mellett.
A lényeg az, hogy maga az EDA okos és hasznos dolog, ha akkor használják, amikor valóban szükséges és indokolt.
