Buckafalva

Mint általában minden fiatal, én is a kerületi nőgyógyásszal találkoztam először, amikor az első rákszűrésre és a fogamzásgátlás átbeszélésére mentem. A dokim egy idős bácsi volt, nagyon kedves és aranyos, nem éreztem magam rettenetesen, amikor meg kellett vizsgálnia. Később kiderült, hogy Anyukám nála kezdte a terhességét velem. A bácsi a tévéből ismert Héder Barna apukája, most már túl a hetvenen és két szívinfarktuson, nem vállal több szülést. Ezért kellett másik nőgyógyász után néznem, amikor kiderült, hogy várandós vagyok.

Mondjuk ez nem volt túl nagy baj, mert a rendszer úgy működik, hogy abban a kórházban kell szülni, ahova a nőgyógyászod is tartozik. Nála ez a Péterffy lett volna, én pedig egy régi nagyon rossz emlék miatt soha nem fogom többet betenni a lábam oda. Több ismerősöm is szült már ott, és nagyon pozitív volt a véleménye a kórházzal kapcsolatban. Engem már azok a romos falak is elriasztanak. Mindegy, ez az én véleményem.

Ott tartottam, hogy beindult a doki keresés, ami nem tartott tovább fél napnál, mert Anyósom egy olyan nőgyógyászhoz jár, aki terhes gondozást és szülést is vállal, és ha ő azt mondja, hogy nagyon jó, akkor én is megnézem magamnak. Kíváncsi voltam az első benyomásra, hiszen a gyermekem sorsáról van szó. Abszolút nem mindegy, hogy milyen a fogadtatás, mit és hogy mondd el arról, ami ránk vár a közeljövőben. Amikor elmentünk hozzá, én 5 hetes terhes voltam, de már nem bírtunk tovább várni arra, hogy más is visszaigazolja a terhességem. Nagyon kedves volt. Kijött a szobájából, kezet fogott a Férjemmel, mi is bemutatkoztunk egymásnak. Behívott, megvizsgált. Mindent elmondott, amit hallani szerettem volna, és azt is, hogy ez még nagyon fiatal terhesség, pontosan még semmit nem lehet róla tudni. Megbeszéltük a továbbiakat, és boldogan távoztunk. Hozzá kell tennem, hogy magánrendelésen voltunk, mert nem drágább, mint a doki zsebébe nyomni minden vizsgálat alkalmával a borítékot, mégis SZTK és kórház feletti a színvonal mind a bánásmódot, mind a rám szánt időt tekintve. Az egész terhesség alatt nagyon figyelmes volt, mindent részletesen elmagyarázott. Az utolsó pár hétben mondta, hogy húsvétkor családozni fognak a határ másik oldalán, ezért megadta a telefonszámát, és a lelkünkre kötötte, hogy amint megindulnak a fájások hívjuk, mert négy óra az út hazáig, le ne maradjon. A gyerek figyelembe vette, hogy nem kéne a doktor bácsit megzavarni az ünnepen, ezért várt még két napot a kijövetellel. Rendes az én Fiam! A szülésnél is nagyon rendes és kedves volt, a végén pedig odajött a fejemhez, és két puszi kíséretében gratulált a babánkhoz, a férjemmel pedig kezet fogott.  Megható pillanat volt már csak azért is, mert orvostól nem vagyok ilyenhez hozzászokva. Mindig olyanokkal találkoztam inkább, akik elég erőteljesen éreztették, hogy ők állnak magasabban a létrán. Az első kontroll alkalmával ismét két puszival köszönt el, ami olyan volt, mintha már a családunk tagja lenne ő is. Biztos, hogy amíg dolgozni fog, én hozzá fogok járni.