Babakocsi, hordozókendő, kenguru....

Megint csak ott kezdeném, hogy a szülő abból indul ki a gyerekkel kapcsolatos dolgok vásárlásánál, hogy a gyereknek a legjobb, legkényelmesebb és legbiztonságosabb legyen. 

Babakocsi:

Nálunk a babakocsi kiválasztása eléggé hosszadalmas folyamat volt. Első lépésben utánanéztem, hogy milyen is a felhozatal. Rengeteg márka, típus, iker, testvér, kombó, stb... babakocsik vannak. Áruk 20ezer forinttól a csillagos égig terjed. No, de biztosan az-e a legjobb, amelyik a legdrágább. Figyelembe kellett vennünk, hogy a megvásárolandó babakocsi:

1.      Elég masszív és strapabíró legyen ahhoz, hogy minimum két gyereket is kiszolgáljon

2.      Ne legyen túl alacsony, mert a budapesti szmogban sétáltatás miatt még az az 5 cm is sokat számít

3.      Legyen több fokozatban állítható a háttámlája, hogyha már ülni fog a kocsiban és elalszik, le tudjam tenni vízszintesbe (személy szerint nekem nagyon nem tetszik, amikor azt látom, hogy a gyerek ülve alszik a kocsiban, és a nyaka valami lehetetlen pozícióban van, szerintem ez nem kényelmes és nem is túl egészséges)

4.      Legyen kupolája, ha fúj a szél, esik az eső, vagy nagyon süt a nap, jobban védve legyen a kis buksija

5.      Legyen bevásárló hálója (ez mindig jól jön, ha csak egy-két dolgot kell venni a közértben, bár volt, amikor elnyelt több kg árut is, kivéve a pelenkát, mert az nem fért el benne)

6.      Össze lehessen csukni rendesen

7.      Legyen hozzá lábzsák a hűvösebb időkre

8.      Aránylag könnyű legyen (ezek a minden az egyben babakocsik, amelyiken cserélgetni lehet a hordozót, mózeskosarat és a sportülést, nagyon nehezek, aki tömeg közlekedik, annak nem ajánlatos)

9.      Legyen hozzá hordozó, hogy azt ne kelljen külön venni a kocsiba

10.  Bolygósítható és lefékezhetőek legyenek a kerekei, minimum elől

Sokáig néztem a fentiek alapján a megfelelő babakocsit, és már ott tartottam, hogy igencsak a zsebünkbe kell majd nyúlni, ha jót akarunk kifogni, mígnem elmentünk babalátogatóba az egyik veterános ismerősünkhöz, akinek volt egy babakocsija feleslegbe, mert beleszeretett egy másikba két héttel a gyerkőc születése után. Így került hozzánk baráti áron az összes feltételnek megfelelő kis csoda, amit azóta is imádok, csak már eljutottunk odáig, hogy alig bírom feltenni a buszra, villamosra, mert gyerekkel, táskával együtt már több, mint 20kg, és akkor még nem vettünk semmit.

Szóval hamarosan elérkezik a sportbabakocsi vásárlásának az ideje, de már azt is több hete nézegetem, és nehéz a választás.

Sportbabakocsi:

Feltételei nálam a következők:

1.      Legyen új, mert ennek is ki kell szolgálnia a következő gyerekünket, esetleg más gyerekét is

2.      Legyen esernyőre csukható (akkor mindenhova el tudjuk könnyedén vinni, és még a bevásárló kosár is ráakasztható)

3.      Legyen marha könnyű, max. 3-4 kg

4.      Bolygósított kerekek, legyen lefékezhető

5.      Ez is legyen aránylag magas a szmog miatt

6.      Legyen kupolája a fent említett okok miatt

7.      Legyen lábtartója

8.      Legyen egy kis bevásárló hálója

9.      Több fokozatban lehessen állítani a háttámlát, lehetőleg vízszintesig

Az ár itt sem mindegy. Ezek a babakocsik már jóval olcsóbbak, ki lehet fogni akciósan akár 11-15ezer forintért is. A legolcsóbbat és legegyszerűbbet eddig 6ezerért láttam, de az nem tud semmit. Viszont a sportbabakocsira nálunk mindenképp szükség van, mert állandóan megyünk valahova.

Kenguru:

A kengurut nem vettük meg a gyerek születése előtt, de azokat is sokáig nézegettem. Voltak fenntartásaim ez ügyben, de hasznosnak éreztem. Mivel sok alacsony és közép árban létező kenguru nem győzött meg arról, hogy biztonságos, kényelmesen van benne a gyerek, nem teszi tönkre a kialakulóban lévő gerincét, csípőjét, és a miénket sem, így ortopédiai ajánlás alapján választottam egy kengurut, amit újszülött kortól lehet használni, és 15kg-ig jó. Három pozícióban tehető bele  gyerek kortól függően, és nem mellesleg a szülő hátát és derekát is normálisan megtámasztja. Találtam az eredeti árához képest jóval olcsóbban egyet, amit gyorsan meg is vettünk. Igen ám, de a gyerek úgy utálja, hogy eddig egyszer használtuk, és nagy a valószínűsége, hogy max. a második gyereknél fogjuk ismét elővenni. Sokat gondolkodtam, hogy mi lehetett az utálat oka, és a következőkre jutottam:

1.      Úgy szoktattuk a kezdetektől a gyereket, hogy eleget tudjon önállóan mozogni, amit Ő a mai napig maximálisan értékel

2.      Nem vettük elő korán a kengurut, mert az elején csak evett és aludt, így nem láttuk szükségét a hurcibálásának

3.      Amikor először beletettük, elkezdett visítani, így egy darabig nem próbálkoztunk vele

Egyszer azonban úgy döntöttem, hogy kenguruval megyünk át Anyuékhoz. Nem is volt probléma, de mivel a mi babánk egy óriás bébi hosszú kezekkel, lábakkal és iszonyatos izomzattal, mire átértünk, már én éltem meg rosszul a hordozásnak eme fajtáját. A vállam és a derekam szét akart szakadni a közel 9kg-os gyerek tartásától, és a kis drága egész úton teljes elánnal rugdosta a combjaimat. 

A közelmúltban ismét megpróbáltam beletenni, de már alig bírtam összekapcsolni a hasánál a biztonsági részt, és a feje is az én arcomban volt. Végleg lemondtam a szipi-szupi kengurunkról Barnus esetében.

Hordozó kendő:

Nekünk nem volt, és nem is lesz, de nagyon sokan istenítik praktikussága miatt. Én ódzkodom tőle, mert béna és önveszélyes ember vagyok, az első gondolatom a hordozókendővel kapcsolatban az volt, hogy: Mi van, ha rosszul csomózom össze, és útközben kiold? A másik, ami miatt nem vettük meg, hogy a bébi a nagy hőségben volt nagyon picurka, és nem igazán vágytam arra, hogy összeizzadjunk a kendőben.

Ennek ellenére csak jókat hallok róla, de saját tapasztalatom nincs. Viszonylag olcsó, rengeteg módon magunkra köthető, és tanfolyamokat is tartanak a használatához.

Itt azért elmondom, hogy tavaly elég nagy port kavart az a hír, miszerint külföldön két gyerek is megfulladt egy olyan kenguruban, ami hordozókendő és kenguru egyvelege volt, mert összenyomta a gyerek tüdejét. 

Erről a kengururól van szó:

 Háti hordozó:

Kaptunk egyet, még át kell mosnom, valószínűleg használni is fogjuk. Ha már lesz benne gyakorlatom, írok róla bővebben is. Szimpatikus, de egyetlen bajom van vele, hogy nem látom közben a bébit, ami nekem nagyon fontos. Arra még kíváncsi vagyok, hogy mennyire lesz kényelmes a közel 10 kg-os gyerekkel a hátamon, de a háti hordozót is nagyon szeretik azok az ismerőseim, akiknek már nagyobb gyerekük van. 

Én mindezek ellenére maradok babakocsi párti.