Az egyik egészséggel foglalkozó honlap oldalán olvastam egy cikket, aminek a címe a: "A kisgyermekes szülők néhány jellegzetes hibája".

Nagy elánnal kezdtem neki, mert ugye ebből is tanul az ember, és hibákat lehet vele kiküszöbölni, de aztán jött az a rész, amivel én nem igazán értek egyet. Még el is bizonytalanodnék, ha nem érezném már most pozitív hatását- a gyerek fejlődésére nézve- annak, hogy én bizony mindent elmagyarázok a gyereknek. Legyen szó tárgyról vagy cselekményről.

A cikk azt írja, hogy:

"Ha túl sokat beszélünk

Általában nagyszerű dolog beszélgetni a bölcsődés korú gyerekkel, de ez nem jelenti azt, hogy hosszas vitákba kell bonyolódni vele, ha például hisztizik. Ha a gyerek sokadjára sem engedelmeskedik, ne magyarázzuk neki meg, miért nem szabad elvennie a csokit a polcról. A gyerek nem kis felnőtt, nem gondolkodik logikusan, nem tud észérvekkel viszonyulni ahhoz, amit mondunk neki.

Ha egyszer megmondjuk neki, hogyan viselkedjen egy bizonyos helyzetben, ne beszéljünk róla. ha nem fogad szót, figyelmeztessük röviden, vagy számoljunk el háromig. Fontos, hogy ne magyarázkodjunk."

Az én gyerekemen már most látom, hogy kezd kialakulni a logikus gondolkodása. Összerak magában fogalmakat, párosít dolgokat egymáshoz. Ezek még apró dolgokkal kapcsolatban fordulnak elő, de jelen vannak az életében. Persze nem ugyanúgy kell neki magyarázni, mint egy felnőttnek, és nem is kell a hosszas vita, beszélés (mert beszélgetés még nincs), de ha egy-két mondatban összefoglaljuk az Ő szintjén, hogy miért nem szabad a virágot bántani, vagy magára borítania a hangfalat, abból baj nem lehet.

Ha pedig hisztizik, akkor amikor már sikerül megnyugtatni, meg lehet majd beszélni vele, hogy ez a szitu mi is volt valójában, és miért csinálta. Szerintem ilyenkor mi is sokat tanulhatunk a gyermekün

Akit érdekel a teljes cikk, itt elolvashatja:

http://informed.hu/eletmod/gyermekneveles/?article_hid=151144

Kegyetlen hideg volt, hullott a hó és már sötétedett; az esztendő utolsó napját mutatta a naptár. A kemény hidegben egy szegény kislány járta a sötétedő utcákat, hajadonfőtt és mezít­láb. Amikor elindult hazulról, még volt papucs a lábán, de annak nem sok hasznát vette. Mert a papucs nagy volt, igen nagy - az édesanyja hordta valamikor -, s ahogy két arra vágtató kocsi elől a járdára ugrott, egyszerre maradt le a lábáról mind a két papucs. Az egyikkel egy suhanc szaladt el - azt mondta, majd bölcsőnek használja, ha megházasodik, a másikat pedig meg se találta a szegény kislány.

Mezítláb járta hát az utcákat, és kicsi lábát kékre-vörösre csípte a kegyetlen hideg. Rongyos kis kötényét összefogta: egy halom kénes gyufa zörgött benne, egy skatulyát meg a kezében szorongatott. Egész álló nap hiába kínálgatta portékáját, egy szál gyufát se vettek tőle, és alamizsnát se adott neki senki: Éhesen és hidegtől reszketve vánszorgott tovább; szívsza­kasztó látvány volt szegény. Csillogó hópelyhek tapadtak szépen göndörödő, hosszú szőke hajára, de nem is gondolt vele.

Az ablakokból ragyogó világosság és sült liba pompás jó szaga áradt ki az utcára, hiszen ünnep volt, szilvesztereste. A szegény kis teremtésnek folyton csak ez járt az eszében.

Behúzódott egy zugba, egy kiszögellő ház sarka mögé, s maga alá húzta csupasz lábát. Ott még jobban didergett, majd megvette az isten hidege, de hazamenni nem mert, hiszen egész nap egy garast se keresett, s az apja biztosan veréssel fogadná. Különben otthon se jobb, padlásszobájukban farkasordító hideg van, a tető hasadékain besüvít a szél, hiába tömték be szalmával meg ronggyal a nagyobb réseket.

Már egészen meggémberedtek a kis ujjai. De jó lenne egy szál gyufa, csak egyetlenegy szál! Ha kihúzna egyet a skatulyából, odadörzsölné a falhoz, s meggyújtaná, a lángjánál megmele­gít­hetné a kezét! Végre rászánta magát, s meggyújtott egy szálat. Milyen vidáman sercent, s hogy lobogott a lángja! Fényes volt és meleg, mint a gyertyaláng, s a kislány boldogan tartotta fölébe a kezét.

Csodálatos láng volt az! A szegény kis gyufaárus lány úgy érezte, mintha szép réztetejű, rézcsövű vaskályha előtt ülne - olyan jó volt nézni a tüzet, olyan jólesett melegedni mellette! Már a lábát is kinyújtotta, hogy átjárja a meleg, de abban a pillanatban kilobbant a gyufaláng, eltűnt a vaskályha, s a kislány ott ült a hideg falszögletben egy gyufacsonkkal a kezében.

Elővett egy másik gyufát, meggyújtotta. Odahullt a fény a falra, tenyérnyi világosságot vetett rá, s azon a helyen átlátszó lett a fal, mint a tiszta üveg: a kis gyufaárus lány beláthatott a szobába. Hófehér terítővel letakart, nagy asztal állt odabenn, finom porcelán edények csillog­tak rajta, s a közepén aszalt szilvával meg almával töltött sült liba illatozott. S ami a legcsodá­la­tosabb volt: a sült liba egyszer csak kiugrott a tálból, s késsel-villával a hátában, bukdá­csolva indult a kislány felé. De jaj, megint ellobbant a gyufa lángja, s nem látszott más, csak a puszta, hideg fal.

Újabb gyufát gyújtott: fényénél gyönyörű szép karácsonyfát látott, még szebbet, ragyogóbbat, mint amit karácsony este a gazdag kereskedő szobájában, amikor belesett az üvegajtón. Ott ült a fa alatt, s nézte a száz meg száz gyertyát az ágak hegyén, a tarka díszecskéket, amiket eddig csak kirakatban láthatott. Már nyújtotta a kezét, hogy levegyen egyet, de akkor megint kihunyt a csepp láng, és a sok karácsonyi gyertya lassan a magasba emelkedett, föl egészen az égig, s ott csupa tündöklő csillag lett belőle. Egyszer csak kivált közülük egy, s lehullott; ragyogó fénycsíkot hasított a sötét égen.

- Valaki meghalt! - mondta a kislány; emlékezett rá, hogy a nagyanyja, az egyetlen, aki jó volt hozzá, s aki már rég meghalt, egyszer azt mondta „Valahányszor lehull egy csillag, egy lélek áll az isten színe elé."

Megint odadörzsölt egy szál gyufát a falhoz, s egyszerre nagy világosság támadt körülötte. A tiszta fényben ott állt rég halott nagyanyja, és szelíden, hívogatóan nézett le kis unokájára.

- Nagyanyó! - kiáltott föl a kislány. - Nagyanyó, vigyél magaddal! Tudom, hogy itthagysz, ha a gyufa végigég, eltűnsz, mint a meleg kályha meg a sült liba, meg a gyönyörűséges szép karácsonyfa! Ne hagyj itt, nagyanyó!

És gyorsan a falhoz dörzsölt egy egész csomag gyufát, hogy marassza a kedves nagyanyót; a sok gyufa olyan fényességet árasztott, mintha a nap sütött volna. A nagyanyó sohasem volt ilyen szép, ilyen erős. Karjára emelte a kislányt, s felemelkedett vele; magasra, igen magasra, ahol nincs hideg, éhség, félelem, ahol csak öröm van és fényesség.

A hideg reggelen ott találták a kis gyufaárus lányt a házszögletben: kipirult arca mosolygott, de élet már nem volt benne, megfagyott a csodákkal teli éjszakán. Ott feküdt a halott gyermek új esztendő reggelén, körülötte egy halom gyufásskatulya és sok-sok elégett gyufaszál.

- Melegedni akart szegényke! - mondták az emberek. Nem tudta senki, mennyi gyönyörűséget látott, s milyen fényesség vette körül, amikor nagyanyja karján mindörökre elhagyta ezt a sötét világot.

  Csodálkozva tekintek az élet eme csodájára. A néhány hónappal ezelőtt még öntudatlanul heverésző gyermekemnek mostanra 6 foga van. Ilyenkor anyai szívem büszkeséggel telik meg, hiszen a fiam egyre jobban fejlődik. Tudom, hogy ez a természetes, mégis, megélni a folyamatot csodálatos dolog.

Nem is sejtettük, mi zajlik. A rossz alvást, a hisztiket betudtuk az időjárásnak, és annak, hogy minden áron menni akar a gyerek, és ezt igen nyomatékosan adja a tudtunkra. Nem volt erős nyáladzás, sem hasmenés, sem rossz evés. Az ég világon semmi nem utalt a güzük újabb támadására. Hozzáteszem szerencsére, mert az előző kettővel igencsak megszenvedtünk. Tegnap előtt volt egy jel csupán, ami nem volt egyértelmű. A gyerek szája körül apró pici pöttyök jelentek meg. Amikor utánanéztem, azt olvastam, hogy nem vészes, lehet a cumitól, a citrusféléktől, és a nyáltól, ha fogzik. De hiszen ez a gyerek nem is fogzik! Biztos a narancs és a mandarin a hibás. Nem az volt. A tegnap elég kegyetlen volt, szinte mindenre hiszti volt a válasz, de azt is betudtam annak, hogy rossz az idő, és ők erre elég érzékenyen reagálnak. Amikor az apjával beszéltem telefonon, ő kérdezte, hogy: "Nem jön a foga?" Nem tudom, mondtam, de amikor a délutáni 2 órás alvása helyett fél óra múlva felébredt, elgondolkodtam. A probléma csak az volt, hogy oké, hogy ilyenkor kenjünk be neki dentinoxot, de hova is? Aztán amikor kivettem, és az ablaknál betekintettem a szájában, nagy meglepetés fogadott. A felső két fog mellett ott sorakozott a másik kettő kibújva. Se láz, se semmi nem kísérte eljövetelét. Fura, de jó így! Remélem a többi is ilyen szép csendben bújik majd elő.

Minden esetre tegnap elég szar anyának éreztem magam, hogy nem vettem észre, pedig már mossuk is a meglévőket, mégsem tűnt fel. Aztán rájöttem, hogy ez nem óriási probléma, így alakult és kész! 

Hüvelykujjam almafa   —   vers

Hüvelykujjam almafa 
Mutatóujjam megrázta 
Középső ujjam összeszedte 
Gyűrűsujjam hazavitte 
A kisujjam mind megette 

Megfájdult a hasa tőle.  

Móricz Zsigmond: A török és a tehenek   —   vers

Volt egy török, Mehemed, 
sose látott tehenet. 
Nem is tudta Mehemed 
milyenek a tehenek. 

Egyszer aztán Mehemed 
lát egy csomó tehenet. 
Csudálkozik Mehemed, 
"Ilyenek a tehenek?" 

Én vagyok a Mehemed, 
Mi vagyunk a tehenek. 
Számlálgatja Mehemed, 
Hány félék a tehenek. 

Meg is számol Mehemed 
három féle tehenet: 
fehéret, feketét, tarkát, 
Meg ne fogd a tehén farkát!

Nem tudta ezt Mehemed, 
S felrúgták a tehenek!

Tik-tak, jár az óra   —   vers

Tik-tak, tik-tak jár az óra, 
körbejár a mutatója. 
Azt hirdeti minden reggel, 
ki korán kel aranyat lel. 

Nyulász Péter: Almát eszem   —   vers

Almát eszem ropogtatom 
Fogaim közt morzsolgatom 
Olyan finom, mint a méz 
Mind elfogyott idenézz, 
Hammm! 

Petőcz András: Csiga-dal   —   vers

Milyen csoda ez a csiga! 
Nincsen benne semmi hiba. 
Szájában egy öreg pipa, 
öreg pipa, nem vén pipa, 
sőt, éppenhogy jól szelel: 
pont annyira, ahogy kell. 

Szóval, ez a csigabiga 
pipával megy a buliba, 
oda is érne, 
hogyha el nem késne. 

Nem baj! 
Odaér a jövő hétre! 

Altató   —   vers

Arany kertben 
arany kertben aranyfa 
aranymókus alatta 
arany csengő muzsikál 
pici baba szundikál.

Móricz Zsigmond: Iciri-piciri   —   vers

Hol volt, hol nem volt. . . 
Volt egyszer egy iciri piciri házacska; 
ott lakott egy iciri piciri kis macska. 

Volt annak két iciri piciri kis ökre, 
rákaptak egy iciri piciri kis tökre. 

Csizmát húz az iciri piciri kis macska, 
hová lett az iciri piciri barmocska. 

Bejárja az iciri piciri kis erdőt, 
s nem leli az iciri piciri tekergőt. 

Bejárja az iciri piciri kaszálót, 
s nem látja az iciri piciri kószálót. 

Rátalál egy iciri piciri kis tökre, 
bánatában iciri picirit meglökte. 

Felfordult az iciri piciri tököcske, 
benne a két iciri piciri ökröcske. 
Megörült két iciri piciri ökrének: 
vége van az iciri piciri mesének!

Móra Ferenc: Zengő ABC   —   vers

Aranyalma ághegyen. 

Bari bég a zöld gyepen. 

Cirmos cica egerész. 

Csengő csikó heverész. 

Dongó darázs döngicsél. 

Esik eső, fúj a szél. 

Füsti fecske ficsereg. 

Gerle, galamb kesereg. 

Gyom között gyors gyík szalad. 

Harmatos hajnal hasad. 

Itt van már a zivatar! 

Jó az anya, jót akar. 

Kivirít a kikelet. 

Leveles lesz a liget. 

Lyukas fazék fekete. 

Mese, mese, meskete... 

Nádat a szél legyezi. 

Nyúl a fülét hegyezi. 

Orgonafán méhike. 

Összerezzen őzike. 

Patakparton pipitér. 

Róka szava kicsit ér. 

Susog a sok sasmadár. 

Szilvafára szarka száll. 

Tücsök tarlón hegedül. 

Tyúk az árkon átrepül. 

Uccu, csípd meg, hóha, hó! 

Ürgét fogott a Sajó. 

Vércse vijjog délelőtt. 

Zörgetik a vasfedőt. 

Zsindelyezik a tetőt.

Cirmos cica   —   vers

Cirmos cica dorombol. 
Hallgatja a komondor. 
Azt gondolja magába, 
szebb az ő nótája. 
Rá is kezdi: vau, vau, 
fut a cica: nyau, nyau! 

Gazdag Erzsébet: A kiskakas rézgarasa   —   vers

Elgurult egy rézgaras. 
Fölkapta egy kis kakas. 

Ha fölkapta, jól tette, 
a bögyébe betette. 

De a bögye kidobta, 
mérges lett a kakasra. 

Összeszidta a kakast: 
"Búzát adjál, ne garast!" 

Kis kakas a piacon 
búzát vett a garason. 

Ezt adta a begyének, 
most már békén megélnek.

Ecc-pecc kimehetsz   —   vers

Ecc-pecc kimehetsz, 
holnapután bejöhetsz. 
Cérnára, cinegére, 
Ugorj cica az egérre, fuss! 

Petőfi Sándor: Arany Lacinak   —   vers

Laci te, 
Hallod-e? 
Jer ide, 
Jer, ha mondom, 
Rontom-bontom, 
Ülj meg itten az ölemben, 
De ne moccanj, mert különben 
Meg talállak csípni, 
Igy ni! 
Ugye fáj? 
Hát ne kiabálj. 
Szájadat betedd, 
S nyisd ki füledet, 
Nyisd ki ezt a kis kaput; 
Majd meglátod, hogy mi fut 
Rajta át fejedbe... 
Egy kis tarka lepke. 
Tarka lepke, kis mese, 
Szállj be Laci fejibe. 

Volt egy ember, nagybajúszos. 
Mit csinált? elment a kúthoz. 
De nem volt viz a vederbe’, 
Kapta magát, telemerte. 
És vajon minek 
Meritette meg 
Azt a vedret? 
Tán a kertet 
Kéne meglocsolnia? 
Vagy ihatnék?... nem biz a. 
Telt vederrel a kezében 
A mezőre ballag szépen, 
Ott megállt és körülnézett; 
Ejnye vajon mit szemlélhet? 
Tán a fényes délibábot? 
Hisz olyat már sokat látott... 
Vagy a szomszéd falu tornyát? 
Hisz azon meg nem sokat lát... 
Vagy tán azt az embert, 
Ki amott a kendert 
Áztatóba hordja? 
Arra sincsen gondja. 
Mire van hát? 
Ebugattát! 
Már csak megmondom, mi végett 
Nézi át a mezőséget, 
A vizet mért hozta ki? 
Ürgét akar önteni. 
Ninini: 
Ott az ürge, 
Hű, mi fürge, 
Mint szalad! 
Pillanat, 
S odabenn van, 
Benn a lyukban. 
A mi emberünk se’ rest, 
Odanyargal egyenest 
A lyuk mellé, 
S beleönté 
A veder vizet; 
Torkig tele lett. 
A szegény kis ürge 
Egy darabig türte, 
Hanem aztán csak kimászott, 
Még az inge is átázott. 
A lyuk száján nyakon csipték, 
Nyakon csipték, hazavitték, 
S mostan... 
Itt van... 
Karjaimban, 
Mert e fürge 
Pajkos ürge 
Te vagy, Laci, te bizony!

Csukás István: Sünmese   —   vers

Tüskéshátú sün barátom, 
Merre jártál, mondd, a nyáron? 
Itt az ősz, a lomb lehullt már, 
Most látlak, hogy előbújtál. 
Körmöd kopog, eliramlasz, 
Vigyázz, itt a tél, te mamlasz! 
De a sün nem jön zavarba, 
Belebújik az avarba.

Csukás István: Mackómese   —   vers

Mackó brummog: irgum-burgum, 
bundám rongyos, ezért morgom. 

Elballagott a szabóhoz, 
de a szabó pénzért foltoz. 

A mackónak nincsen pénze, 
elköltötte akácmézre. 

Szegény mackó, mi lesz veled, 
hogyha megjön a nagy hideg?

Nemes Nagy Ágnes: A csiga   —   vers

Húzgáltam egy kocsikát, 
Úgy kerestem a csigát. 
Lassú állat a csiga, 
Betettem a kocsiba. 

Jól húztam a kocsikát, 
Kocsiztattam a csigát. 
Ne csak füvet, virágot, 
Lásson ő is világot.

  Kerekecske gombocska

(ujjunkkal kis köröket rajzolunk a baba tenyerébe)

Itt szalad a nyulacska!

(ujjainkkal fellépegetünk a baba karján)

Erre szalad, itt megáll,

itt egy körutat csinál, (könyökénél karikát írunk)

ide bújik, ide be,

kicsi gyerek kezibe.

(a hóna alá érve megcsiklandozzuk)

Ez elment vadászni (rábökünk a hüvelykujjára)

Ez meglőtte, (mutatóujja)

Ez hazavitte, (középső ujja)

Ez megsütötte, (gyűrűsujja)

Ez az iciri-piciri mind megette. (kisujja)

A mondóka közben sorra megfogjuk a csecsemő ujjait, a hüvelykujjától a kisujja felé haladva.

Cicuska, macuska,

Mit főztél Katuska,

Kevertem babocskát,

Sütöttem pampuskát,

Ide raktam, oda raktam,

Utoljára jól belaktam.

A mondóka közben simogassuk csecsemőnk arcát, kezét, majd a végén csiklandozzuk meg.

Töröm, töröm a mákot, (két öklünket egymáshoz ütögetjük, mintha mozsár lenne)

Sütök neked kalácsot, (két tenyerünket egymáshoz lapogatjuk, minta gyúrnánk)

Megzsírozom, megvajazom, (egyik tenyerünkkel körbesimítjuk a másik tenyerünket)

Az egészet neked adom. (kinyitjuk két tenyerünket, mintha nyújtanánk neki a kalácsot)

Másik variáció: a csecsemő két kezét vagy öklét játékosan ütögessük össze a mondóka ütemére.

 Amire már nagyon vártunk, amitől Ő sokkal önállóbbá válik, ami érdekes, vicces és csodálatos is egyben, amikor elindul két lábon felfedezni a világot.

Ennek a mozgásformának is megvannak a fokozatai, vegyük előbb sorra.

Minden gyerek más és más, mindegyik máskor érzi úgy, hogy eljött az Ő ideje arra, hogy megmozduljon.

Az általános tapasztalat az, hogy az anyatejes babák később, a tápszeresek korábban kezdenek el forogni, kúszni-mászni, de ez sem szentírás.

Nálunk négy hónaposan kezdődtek a forgások, először hátról hasra. Akkor még visított, ha a hasán volt, mert nem tudott visszafordulni, és Barnus utált hason lenni, kivéve, ha aludt. Azután már gyorsan ment a hasról-hátra fordulás is.

Ezután következik a kúszás, jellemzően a játékok és a szülők felé, itt már kezdi felfedezni a környezetét. Nálunk ez a kúszás elég béna még mindig, az apja leginkább egy sebesült katonához szokta hasonlítani a gyerek eme mozgásformáját.

A következő lépés a mászás. Van olyan gyerek, aki mászik, van, amelyik kihagyja. Az orvosok és védőnők nem szokták szeretni, ha kimarad, mert állítólag bezavar az agyi folyamatokba. Szerintem ez nem feltétlenül van így, hiszen több ismerősöm anyukája is azt nyilatkozta, hogy nem mászott a gyereke (akik már rég felnőttek), mégsem lett semmiféle viselkedés, magatartás vagy tanulási problémája. Nem kell ezt a dolgot túlparázni, hagyni kell a gyereket a saját tempójában fejlődni. Persze jó, hogy erre is van gyógytorna, de mivel én ilyen szempontból maradi szülő vagyok, teljesen feleslegesnek tartom. A védőnőnek is mondtam, hogy nyugodjon meg, nincs az én kicsi fiamnak semmi baja, csak lusta még mászni. Én vagyok vele egész nap, én tudom, hogy milyen a gyerekem. Nem mászott, csak kúszott, és azt sem szívesen. Aztán nyolc hónaposan rájött, hogy meg lehet kapaszkodni a tárgyakban és a szülőkben, lehet ácsorogni és el is lehet indulni. A segítségünkkel begyakorolta a járást, és 10 hónapos korára felállt mindenhol egyedül, két hete pedig visszafordíthatatlanul megy. Azóta árgus szemekkel figyelem minden mozdulatát, a balesetek száma is megnövekedett, de ettől nem kell megijedni, így tanulja meg a korlátait. Esik-kel, én pedig mindig ott vagyok, ha kell egy kis vigasz, de igyekszem nem lovat adni alá, ha nem üti be magát nagyon.

Amióta pedig jár, azóta megtanulta, hogyan is kell állásból leülni. Aranyosan gyakorolta be, mert amikor állt, mindig levett valamit az asztalról vagy ledobta a cumiját a földre, és megpróbálta felvenni azt. Amikor nem sikerült, akkor lecsücsült, és már ment is az egész. Volt, hogy velem szórakozott. Ha visszaadtam neki az adott tárgyat, akkor ledobta megint és megint.

Ösztönből tudják, mit kell tenniük.

Nagyon fontosnak érzem azt leírni, hogy ha elindul egy gyerek, akkor mire kell odafigyelni.

-          Legyen a lakás megfelelően biztonságossá téve

-          Ne olyan ruha legyen rajta, amiben meg tud botlani

-          Ha csúszik a talaj, adjunk rá csúszásgátló zoknit

-          Ne tegyünk a lábára mindenféle kiscipőt a lakásban, mert azzal csak nehezítjük a dolgát.

Egy gyerek attól fog tudni stabilan és biztonságosan járni, ha érzi a talajt a lába alatt.

Amikor megindult, mi is elgondolkodtunk, hogy milyen cipőcskét kapjon kintre, hiszen már nem marad meg mindig a babakocsiban.

Az „olcsó húsnak híg a leve” elvén indultunk ki. Nem veszünk neki kínai cipőt. Ha olyan fontos a gyerekünk, akkor ne tegyük tönkre ideje korán a lábát a nehéz talpú, lábujjacskákat összeszorító cipőkkel.

Az ortopédiai szakma legújabb állása szerint a gyereknek az a legjobb, ha mezítláb közlekedik, mert egyszerre erősödik a talp, boka és a lábujjak izomzata, ezért a cipőben is az a jó, ha utánozza a mezítláb járást. Ezért mi olyan cipőt vettünk neki, amelyik puha talpú, mégis lehet kint hordani, nem ázik át, és mivel a mi gyerekünknek nagyon izzad a lába, legyen megfelelő anyagból, ezáltal jó legyen a szellőzése (bőr).

Nem olcsó, de olcsóbb, mint a legnevesebb magyar gyermekcipő márka, amit azért nem vennék meg soha, mert harántemelés van a cipőben kialakítva, ami felesleges egy ilyen kicsi gyereknél, hiszen a lábboltozat majd csak 3-4 éves kora körül fog kialakulni. Addig nem bántsuk ilyenekkel a lábát.

Olyan cipőt válasszunk, amiben kényelmesen elfér a lába, nem lép ki belőle, de nem szorítja a rüsztjét és a lábujjait sem. A bokáját se sértse fel járás közben. A legjobb, ha a gyerekkel megyünk cipőt venni, hogy felpróbálhassuk rá, és hogy megnézhessük hogy jár benne. Ha ugyanúgy megy a járás cipőben, mint otthon mezítláb vagy zokniban, akkor a cipő jó.

Ha valakit érdekel, hol vettük a cipőt, akkor itt megnézheti:

http://www.liliputi.hu/

Szép napot kívánok mindenkinek!

 Két harcsaszájú, picike jószág,

  Egy mindig aktuális téma következik, amivel kapcsolatban folyton változnak a vélemények.

Szüleink még teljesen máshogy kezdték velünk a finomságok megismertetését. Nem is nagyon volt más választásuk, hiszen ha nem volt anyatej, akkor volt az Oriza tápszer és kész. Mára már kitolódott a hozzátáplálás elkezdésének ideje. Amikor megkérdeztem a védőnőnket, hogy miben különböznek a mi gyerekeink tőlünk, hogy mindez most már teljesen máshogy van, azt a választ kaptam, hogy a jelenlegi orvostudomány szerint a gyereknek teljesen felesleges (nincs szüksége rá) a hozzátáplálást négy hónapos kor előtt elkezdeni. Ugye most úgy néz ki, hogy tápszeres babákat 4, anyatejes babákat 6 hónapos kor után kezdhetjük megismertetni az új ízekkel.

Amúgy a saját véleményem és tapasztalatom az, hogy egy tápszeres baba hamar megunja, hogy csak ugyanazt az ízt érzi hónapok óta, ellentétben az anyatejes bébikkel, akik azt az ízt érzik, amit az anyukájuk evett, így sokkal változatosabb az ízérzékelése.

A hozzátáplálásról azt írják, hogy minden fajta ételből először csak pár kanállal adjunk, hogy a gyerek megismerje az ízét, és elfogadja, megszeresse azt.

Nálunk mindent azonnal befalt a gyerek, legyen szó almáról, főzelékről vagy tejpépről. Nem volt szívem elvenni tőle pár kanál után.

Én 3 ½ hónaposan kezdtem el vele kóstoltatni az almát, és négy hónaposan már semmivel semmi gondja nem volt. Kb. 5 hónaposan kapott először tejpépet, utána jöttek szépen sorban a krémtúrók, túró rudik, pudingok, stb…

Most már a kezébe adunk kekszet, pufit, perecet, mandarint, és gyönyörűen eszi.

Az alábbi táblázatban találjátok összefoglalva, milyen korban mi adható a gyereknek (forrás:Kismamablog):

Gyerekenként eltérő lehet az egyes zöldségek, gyümölcsök bevezetése, de nagyon fontos, hogy legyünk tekintettel a családban előforduló allergiákra.

Mézet semmiképpen ne adjunk a gyereknek 1 éves kor alatt!

Tejtermékek (sajt, túró, joghurt, kefír) nyolc hónapos kortól adható.

6 hónapos kortól adható
alma, őszibarack, meggy, gesztenye
burgonya, sárgarépa, sütőtök, cékla
gabona-pelyhek, rizs, búza, zab, kukorica

7 hónapos kortól adható 
banán, körte, narancs, citrom
paradicsom, cukkini, saláta (főzeléknek elkészítve), brokkoli,
fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, tök, uborka (sütve vagy főzve),
passzírozott zöldborsó (héj nélkül), tökfélék
hús: csirke, pulyka
étolaj : 1 kávés- kanál / 1 dl főzelék petrezselyem, zellerlevél, kapor, metélőhagyma

8 hónapos kortól adható 
kenyérhéj, kifli
szilva, ringló, sárgabarack, görögdinnye, sárgadinnye, cseresznye
zöldborsó, karalábé, kelkáposzta, karfiol, csicsóka,
vörös- és fokhagyma (sütve vagy főzve), spenót,
sóska, lencse, sárgaborsó, felesborsó, bab
hús: marha, sertéshús, hal, csirkemáj legfeljebb heti 1 alkalommal
Ha a családban nem fordult elő allergiás megbetegedés: kefír,
natúr joghurt, túró, sajt, kis mennyiségben, főzelék vagy gyümölcs kiegészítéseként
árpa, rozspehely
bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű, lestyán
gyümölcsteák

10-11 hónapos kortól adható
káposzta, padlizsán, zöldbab, rebarbara, mángold
főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal

1 éves kortól adható 
uborka nyersen vagy savanyítva (reszelve), retek,
vöröshagyma és fokhagyma nyersen,
szójatofu, szójatej, csicseriborsó, szójabab, paprika
tehéntej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, és kecskesajtok,
juhtúró, juhsajt
teljes kiőrlésű gabonák, köles, hajdina
méz, tojásfehérje, mandula, napraforgómag,
tökmag és egyéb olajos magvak
gyógynövényteák (menta, cirtomfű, csalán)


Másfél éves kortól adható 
kiwi, ribiszke, feketeribiszke, szeder, egres,
csipkebogyó, áfonya, som, málna, eper, szamóca,
déligyümölcsök (ananász, mangó, grapefruit stb.)

Én adtam a gyereknek már kiwit a magja nélkül, mert sok benne a C-vitamin, és málnát, epret, áfonyát, ananászt, mangót is kapott már, de azokat kizárólag kész bébiétel formájában.

Kecskesajtot és juhtúrót 10 hónapos korban kapott először apránként, imádja, és rengeteg fehérjét tartalmaz.

A fűszerekkel vagyok még nagyon óvatos, jobban szeretem, ha a gyerek először tisztán az étel ízével ismerkedik meg.

Nálunk a spenót nem nyerő, úgy köpte ki a szájából, mintha tüzes láva lenne.

Ti hogy csináltátok? 

  A középfülgyulladás igen gyakori betegség, különösen azoknál a kisgyerekeknél, akiknek gyakran folyik az orruk. A legújabb kutatások szerint a kisgyerek náthája az esetek 61 százalékában fertőzéses középfülgyulladással végződik.

 

A diagnózis során az orvos egy otoszkópnak nevezett eszközzel vizsgálja meg a fület és a dobhártyát. Az egészséges dobhártya áttetsző, rózsaszínes-szürkés, a fertőzött vörös és duzzadt.

A fülkürt a középfület köti össze a garattal, ez tartja fenn a fülben a nyomás szintjét, és segít eltávolítani a középfülből a folyadékot. A nátha, az influenza és egyes allergiák irritálják az fülkürtöt, amitől megduzzad a nyálkahártyája.

Ha az fülkürt bedugul, a középfülben folyadék gyülemlik fel, ami kiváló táptalaja a fertőzést okozó baktériumoknak és vírusoknak. A középfülben levő folyadékot pneumatikus otoszkóppal lehet kideríteni, a levegő befújásával a dobhártya rezgése eltérhet az egészséges állapotban tapasztalhatótól.

Előfordul, hogy túl sok folyadék vagy nyomás gyűlik fel a középfülben, ilyenkor a dobhártya beszakad. Ennek jelei a sárgás-barnás folyadék szivárgása a fülből, valamint az, hogy a kínzó fülfájás a hirtelen nyomáscsökkenés miatt megszűnik. Bár első hallásra félelmetesnek tűnik, a szakadt dobhártya néhány hét alatt begyógyul.

A középfülgyulladás tünetei:

– fájdalom
– hallászavar
– láz
– folyadékszivárgás
– szédülés
– folyadékpangás

Csecsemőknél meglehetősen nehéz földeríteni a fül fertőzésből eredő gyulladását, az alábbi jelek azonban középfülgyulladásra utal: a fül fogdosása, piszkálása, alvászavarok, étvágyvesztés. A csecsemő ilyenkor azért nem eszik, mert a középfülben levő megnövekedett nyomás miatt fájdalmas számára a nyelés.

 

A középfülgyulladás eleinte otthon is kezelhető, jót tesz a meleg vizes borogatás, fájdalomcsillapításra a cseppek, de ennek használatát előbb beszéljük meg az orvossal.

A bakteriális eredetű középfülgyulladáson segítenek az antibiotikumok, de a kisgyerekek immunrendszere az esetek többségében magától is leküzdi a betegséget. Csak a krónikus vagy gyakran visszatérő középfülgyulladás jár esetleg szövődményekkel.

Ha a gyereknek vissza-visszatérő középfülgyulladás van, megoldás lehet, ha az orvos tubust helyez a dobhártyán át a fülbe, ez levezetik a felgyülemlett folyadékot, és csökkenti a fájdalmat. A tubus általában 8-18 hónapig marad a helyén, gyakran maguktól kiesik.

A garatmandula eltávolítása segíthet a krónikus vagy visszatérő középfülgyulladásban szenvedő gyerekeken, míg a megelőzés fő fegyvere a náthavírusok elkerülése gyakori kézmosással. A megelőzést segíti elő a másodlagos füst kerülése és a kötelező védőoltások, valamint az, ha a gyerek hat hónapos koráig anyatejet kap.

A hallójárat gyulladása nem csak az úszók betegsége, ilyenkor a hallójáratban rekedt vízben elszaporodhatnak a baktériumok. Fülcseppekkel kezelhető, és ajánlatos a fül szárazon tartása is.

 

Forrás: informed.hu

 

 

 A terhesség során sokszor nem használjuk eléggé azokat az izomcsoportokat, amelyeket addig karban tartottunk (rosszabb esetben soha nem is foglalkoztunk velük). Szülés után bizony ezeket az izomcsoportokat dolgoztatnunk kell ahhoz, hogy csontjaink és porcaink megfelelően működhessenek tovább. Szerencsés helyzetben van az a szülő, akinek jut ideje elmenni valamilyen csoportos ugri-bugrira, de akinek erre nincs ideje vagy pénze, annak szívből ajánlom a következő tornagyakorlatokat. Három izomcsoportra összpontosítanék:

1. Gerinctartó izmok: terhesség során-főleg, ha nagy volt a pocakunk-igen nagy megterhelésnek van kitéve a gerinc, hiszen el kell bírnia a terhet, nincs mese. Azonban aki amúgy is hajlamos a gerincferdülésre, vagy gyengébbek a csigolyái, esetleg soha nem sportolt a terhesség előtt, annak nagyon ajánlatos egy kis gerinctornát végeznie, mert a gyerek emelgetése később is igen komoly terhet ró  a gerincre. Gerinctornával megelőzhető a gerincferdülés, a lumbágó, gerincsérv és a csigolyák, porcok összenyomódása, kopása.
2. Hasizom: Hááááát, igen! A legkényesebb pont szülés után. Menstruáció ideje alatt nem ajánlom a hasizom gyakorlatokat, mert felerősítheti a görcsöket. Várjuk meg, amíg a hasunkban lévő dolgok (méh,belek) visszarendeződnek egy kicsit, a hasfal és a bőr visszahúzódik, amennyire tud, és azután nekikezdhetünk a hasizom újraélesztésének. Mivel a has izomzata dolgozik legkevésbé a terhesség alatt, így ezzel a testrészünkkel sokat kell foglalkoznunk, hogy ismét a régi legyen.  Nem akarok senkit megijeszteni, nem lesz könnyű, de aki kitart, és rászán az életéből naponta 5 percet, az egy hónap múlva már látja az eredményt.
3. Combizom:  A lábunkat ugyan használtuk rendesen a terhesség alatt, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy micsoda terhet róttunk vele a térdünkre és bokánkra. Később, amikor guggolunk a gyerekhez, sokan ilyenkor vesszük észre, hogy megfájdul a térdünk. Sajnos saját tapasztalat, hogy ezt sem érdemes elbagatelizálni, mert csúnya és fájdalmas következményei lehetnek. Ha egy térd egyszer "elromlik", soha többé nem lesz a régi! 

Jöjjenek a gyakorlatok!

Hasizom erősítő gyakorlatok:

Felülés

Feküdj a hátadra, hajlítsd be a térded, talpak a talajon, a kezed kulcsold össze a tarkódon. Emeld el a lábad a talajtól, de ügyelj arra, hogy a keresztcsontod a talajon maradjon! Emeld fel a felsőtested is,(amíg a lapockád alsó csúcsa még a talajon marad) miközben a talpad a továbbra is a levegőben van. Igyekezz ne a karoddal húzni magad, hanem hasizomból végezd a gyakorlatot. Ismételd 12-szer.

Lábujjhegyérintés

Feküdj a hátadra és nyújtsd felfelé a lábaidat, a térdedet enyhén hajlítsd be (keresztcsont a talajon!) Emeld el a válladat a talajtól és nyújtózkodj a lábujjhegyed felé, de a nyakad és a válladat lazítsd közben. Igyekezz a felső hasizmoddal dolgozni és közelítsd a bordádat az ágyékodhoz. Ereszkedj vissza és ismételj 12-15 alkalommal.

Törzsfordítás

Feküdj a hátadra, a kezedet kulcsold össze a tarkódon. Enyhén hajlítsd be a térded és kulcsold össze a bokádat. Emeld fel a lábad, úgy, hogy a combjaid merőleges legyen a testedre. Emeld fel a jobb válladat, és hajolj a bal térded felé, de igyekezz ismét a felső hasizmoddal dolgozni, ne lendületből hajolj. Ereszkedj vissza a talajra, és ismételj mindkét oldalon nyolcszor.

V-emelés

Feküdj az oldalra, a tested alkosson egy egyenes vonalat! Húzd be a hasd és tartsd így a gyakorlat végéig. A karodat keresztezd a mellkasod előtt. Emeld fel az összezárt lábad a talajról, miközben a felül lévő válladat közelíted a csípődhöz. Ismételd 10-szer!

Lassú biciklizés

Feküdj a hátadra, a kezed nyújtsd ki a talajon a tested mellett, a tenyerek a föld felé nézzenek és helyezd őket a feneked alá. Nyomd a keresztcsontodat a talajra és a „pipában" tartott lábadat emeld el a talajtól kb. 8 cm-rel. Fontos, hogy a keresztcsontodat végig leszorítsd a talajra, különben megerőlteted a derekad. Közelítsd a bal térdedet a mellkasod felé. Alsó hasizommal dolgozz! Majd lassan nyújtsd vissza, és ismételd a másik oldalra. 8-12 alkalommal végezd mindkét oldalon.

Térdemelés

Feküdj a hátadra, lazítsd el a válladat és a nyakadat. A kezed a tested mellett a földön pihenjen, tenyered lefelé nézzen. Térdek behajlítva, talpak a földön. Az alsó hasizmod segítségével közelítsd a térdedet a bordáid felé, majd lassan tedd vissza a lábad a kiinduló helyzetbe. Ismételd 12-szer.

Combizom erősítő gyakorlatok:

1. Háton fekvésben a combokat megfeszíteni, térdeket leszorítani, ellazítani. 10x

2. Combfeszítés mellett váltott lábbal megnyújtózunk. 10x

3. Jobb láb lapon (talajon), bal lábat nyújtva felemeljük, majd vissza a föld fölé, majd ellazítani. Majd másik lábbal. 10-10x

4. Nyújtott térddel csípőből körözzünk a levegőben mindkét irányba váltott lábbal.10-10x

5. A jobb térdet hashoz húzzuk, felnyújtjuk, föld fölött megtartani, megismételni, majd másik lábbal. 10-10x

6. Oldalfekvésben a felső nyújtott lábat megemeljük, majd vissza, megtartani a másik felett ismételni. 10-10x

7. A megemelt felső lábat nyújtva előre-hátra lendítjük. 10-10x

8. Hason fekve lábujjhegyre állni, térdeket kifeszíteni, fenekeket összeszorítani, majd ellazítani. 10-10x

9. A kifeszített térdet nyújtva megemeljük, majd vissza. 10x

10. Jobb, majd bal térdet hajlítva, megemelve és vissza le. 10-10x

11. Lábakat nyújtva megemeljük, terpesztjük és zárjuk. 10x

12. Ülve a jobb, majd bal lábat előre nyújtani, lábfejet visszafeszíteni, vissza. 10-10x

13. Nyújtott lábat felváltva felemelni a székről. 10-10x

14. Térdet hashoz húzni, felnyújtani, majd vissza, leengedni. 10x

Gerinctorna gyakorlatok:

1. gyakorlat
Kiinduló helyzet: hason fekszel a talajon, feneked megfeszíted, lapockát zárod, homlokod a talajon van.
Tenyeredet a fenekedre teszed. Fejed megemeled, miközben feneked megfeszül.

2. gyakorlat
Kiinduló helyzet: hason fekszel a talajon, feneked megfeszíted, lapockát zárod, homlokod a talajon van.
Jobb kezed a fenekedre teszed. Bal kezed a tarkódon, könyököd nem érinti a talajt. Hátad homorítod,
fejed megemeled, miközben feneked feszes. A gyakorlatot mindkét irányban elvégzed.

3. gyakorlat
Kiinduló - helyzet: hason fekszel, Csípőd a talajhoz rögzíted, homlokod a talajon van. Kezed a tarkódra
teszed. Hátad homorítod, lapockádat összezárod. Fejed megemeled, ügyelsz arra, hogy a könyököd ne
lógjon.

4. gyakorlat
Kiinduló helyzet: hason fekszel, Csípőd a talajhoz rögzíted, homlokod a talajon van. Kezed a tarkódra
teszed. Homorítasz, bal karod oldalra nyújtod, fejed felemeled. A gyakorlatot másik karral is elvégzed.

5. gyakorlat
Kiinduló helyzet: hason fekszel, Csípőd a talajhoz rögzíted, homlokod a talajon van. Kezed a tarkódra
teszed. Fejed megemeled, hátad homorítod, karjaid oldalra emeled.

6. gyakorlat
Kiinduló helyzet: hason fekszel, csípőd a talajhoz rögzíted, homlokod a talajon van. Két karod
előrenyújtod. Jobb karod és bal lábad felemeled, miközben csípőd a talajhoz rögzül. Bal karod és jobb
lábad felemeled, miközben csípőd a talajhoz rögzül.

7. gyakorlat
Kiinduló helyzet: hason fekszel, csípőd a talajhoz rögzíted, homlokod a talajon van. Két karod
előrenyújtod. Hátizmaid megfeszíted, két könyököd behajlítod, lehúzod a törzsed mellé. Homlokod a
talajhoz rögzül, feneked feszes. Két karod előrenyújtod, a talajt nem érintik.

8. gyakorlat
Kiinduló helyzet: hason fekszel, csípőd a talajhoz rögzíted, homlokod a talajon van. Két karod
előrenyújtod. Bal lábad felemeled, jobb karodat hajlítva a törzsed mellé húzod. Jobb lábad felemeled,
bal karodat hajlítva a törzsed mellé húzod.

9. gyakorlat
Kiinduló helyzet: Négykézlábra ereszkedsz, törzsed egyenes. Jobb karod előrenyújtod, ezzel egy időben
bal lábad hátra emeled, térded kinyújtod. Fejed a törzsed vonalában marad. Bal karod előrenyújtod,
ezzel egy időben jobb lábad hátra emeled, térded kinyújtod. Fejed a törzsed vonalában marad.

10. gyakorlat
Kiinduló helyzet: Négykézlábra ereszkedsz, törzsed egyenes. Jobb karod előrenyújtod, bal térded
nyújtva, felemeled. Bal térded behajlítod, törzsed alá lendíted, miközben jobb könyököd behajlítva és a
hajlított térdhez érinted. Hátad domború. A gyakorlatot 10 ismétlés után az ellenkező oldalra is elvégzed.
Bal karod előrenyújtod, jobb térded nyújtod, a törzs vonalába emeled. Jobb térded behajlítva, törzsed
alá lendíted, miközben bal könyököd behajlítva és a hajlított térdhez érinted. Hátad domború.

11. gyakorlat
Hason fekszel, homlokod a talajon, csípőd rögzíted a talajhoz. Mindkét könyököd behajlítod, karod
emeled a talajtól, a lapockák összezárnak. Mindkét könyököd addig emeled, ameddig tudod, miközben a
lapockák összezárnak, a hátizmok megfeszülnek.

Egészségetekre!